⚜ Obsession – no rest for the wicked


 
a jelen
– no rest for the wicked –
az oldal videója

A legjobb minőség és élmény érdekében, a promó videót külső lejátszón nézd meg! A csodálatos összeállítást köszönjük Seth Schofieldnak!

donegal times

Donegal, 2016. július 1.
Újabb gyilkosság történt a donegali egyházmegyében, ezúttal két tiszteletes holttestét találták meg a nyomozók ma hajnalban. A rendőrsé szóvivője szerint brutális gyilkosságsorozat részese lehet a két áldozat, kiknek felkoncolt holttestét megtalálták a St. Mary templom oltáránál. A nyomozók szerint a gyilkosságok ahhoz a négy hónappal ezelőtt kezdődő mészárláshoz köthetőek, amikor négy pap holttestét találták meg Belfast környékén. Egyelőre még nem tudni, hogy ki vagy kik lehetnek az elkövetők, s milyen indíttatásból történnek a gyilkosságok, de az bizonyos, hogy a tettes vagy tettesek az egyház tagjaiból szedik áldozataikat. A rendőrség fokozott ellenőrzést tart az utakon, a járőrök számát megkétszerezték a városban, az egyház által üzemeltetett intézményekhez és templomokhoz is rendőröket állítottak. A rendőrség a lakosok figyelmét felhívják arra, hogy sötétedés után ne mászkáljanak egyedül az utcán. Az ismeretlen tettes ellen nyomoz a rendőrség.

bejelentkezés

bejelentkezés
– no rest for the wicked –


Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
hangok a távolból
– no rest for the wicked –
újdonságok
– no rest for the wicked –


















hátrahagyottak
– no rest for the wicked –
Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (64 fő) Pént. Júl. 01, 2016 9:08 pm-kor volt itt.

Kasztok
Boszik
8
12
Vadászok
13
5
Egyház
2
1
Nimfák
3
7
Alakváltók
9
5
Halandók
0
5
Vámpírok
0
0
Ghoulok
0
0
Démonok
0
0
Dzsinnek
0
0
A fény őrzői
0
0
Koboldok
0
0
Elfek
0
0

 

Catriona & Zaphira - Gallagher's meeting

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 

Zaphira Gallagher
deal with the devil † witch

Zaphira Gallagher



Hozzászólások száma ▌ :

8

Érkezésemnek napja ▌ :

2016. Jul. 05.

Tartózkodási hely ▌ :

Belfast

Foglalkozás ▌ :

orvos (rezidens)

faj ▌ :

boszorkány

▌▌▌▌▌▌▌▌▌ :

Catriona & Zaphira -  Gallagher's meeting Tumblr_mu27ikMZwu1rojchdo1_250


Témanyitás Catriona & Zaphira - Gallagher's meeting ▌ ▌
Catriona & Zaphira -  Gallagher's meeting EmptyVas. Júl. 10, 2016 2:10 pm




Catriona & Zaphira

... I believe that everything happens as it should happen ...



Donegal utcáin sétáltam kicsit ezen a szabadnapomon, amit jelenleg tényleg távolabb akartam tölteni, mint a kórház négy fala, amit egyébként imádok természetesen. Az utóbbi éveket Belfastban és Dublinban töltöttem el, itt nagyon rég nem jártam már. Ideköt minden engem, a múltam, a gyermekkorom, szüleim halála... És természetesen Zephrine is. Nehéz nem gondolni ezekre, fájó sebek felszakadnak, de néha muszáj letépni őket, majd pedig újból hegesedni és gyógyulni hagyni.
Egy kávézót már megjártam, ahol nagyon jófélét készítenek, és most pedig a nap hátralévő részét tervezgetem meg. Mégpedig a szemben lévő könyvesboltot szemeltem ki elsőnek. Szép lassan átsétáltam a túloldalra, ahol a bolt található, és megálltam a bejáratnál.
Régen sokat jártam könyvesboltban, szinte minden héten bent ücsörögtem, bele-beleolvasgatva néhány könyvbe, és arról vitatkoztam magamban, hogy melyiket lenne érdemesebb megvenni. Sok-sok téma érdekelt mindig engem, pont ezért volt nehéz a választásom általában. Ahogyan nődögéltem, úgy távolodtam el ettől a fajta szabadidőtöltéstől, az olvasás azonban megmaradt, csak éppenséggel az orvosi könyvek váltak a személyes kedvenceimmé.
Az orvosi alatt aligha volt rá időm, hogy egyáltalán időt szánjak kedvenc regényeim újraolvasására vagy éppen újabb favoritokra találjak rá. Valahogy az időm is nagyon kevés lett, és azt is pihenésre szántam. Tudom, ez nem szép dolog, de ezt kellett előnyben részesítenem.
Beléptem, és örültem, hogy megint ilyet láthatok.
- Jó napot! - köszönök mosolyogva annak a fekete hajú hölgynek, aki ott áll a kasszapultnál, de ő nem tűnik sima eladónak, inkább a külleme és megjelenése alapján ő inkább valami magasabb pozíciót tölt be, mint mondjuk egy tulajdonos.
Rengeteg könyv, rengeteg történet és sors fonódik itt össze. Magam sem tudom, hogy hirtelen merre-hová lépjek, és nézelődjek. Tudok elég béna és bamba is lenni, de most nem szeretnék igazából véletlenül sem balesetet okozni, ami voltaképp vicces és ciki is lenne egyben. A könyv címeket olvasgatom, illetve csodálom a borítókat is, s máris belemerülök a gondolatok mélyébe, ami nem tesz jót ezúttal sem. Sétálok körbe-körbe, majd pedig megálltam egy polcnál, ahonnan levettem egy könyvet, és elolvastam a hátoldalán lévő kis tartalmat, majd pedig kinyitottam, s ekkor egy kisebb zaj közvetlen közelemben felrázott. Valaki visszapakolt pár könyvet a polcra, és akkor látom meg ismét a fekete hajú nőt, akire ismét csak mosolyogtam.


Vissza az elejére Go down

Catriona Gallagher
deal with the devil † witch

Catriona Gallagher



Hozzászólások száma ▌ :

6

Érkezésemnek napja ▌ :

2016. Jul. 02.

Tartózkodási hely ▌ :

Donegal

Foglalkozás ▌ :

Bookshop owner, literature teacher

faj ▌ :

Witch

▌▌▌▌▌▌▌▌▌ :

Catriona & Zaphira -  Gallagher's meeting Tumblr_n7d1hmgWdf1qal2lwo8_r1_250

Darkling I listen; and, for many a time
I have been half in love with easeful Death,
Call’d him soft names in many a musèd rhyme,
To take into the air my quiet breath;
Now more than ever seems it rich to die.


- J. Keats


Témanyitás Re: Catriona & Zaphira - Gallagher's meeting ▌ ▌
Catriona & Zaphira -  Gallagher's meeting EmptyVas. Júl. 24, 2016 3:49 pm



Zaphira & Catriona



Lost in the pages of self made cages, life slips away and the ghosts come to play.



El kell ismernem, hogy határozottan féltem, amikor elhagytam az elmegyógyintézetet. Eléggé sok időt töltöttem bent ahhoz, hogy a világ, amit egykoron ismertem, a feje tetejére forduljon, hogy az északból dél legyen, a nyugatból pedig kelet. Nem is tévedtem nagyot, eléggé megváltoztak a dolgok körülöttem, amiket hátra hagytam és most, mint egy arcul vágásként ér a változás, ez az új világ. Más a divat, mások a slágerek, máshogy beszélnek az emberek, más a technológia, az árak felmentek, az erkölcsök lesüppedtek. Egyedül én vagyok ugyanaz az ember, mint aki voltam, még az Ashworth előtt. Idegennek érzem magamat a világban, amit magam mögött hagytam – akaratomon kívül.
Nem is tudom, mi lett volna velem, ha egy rejtélyes idegen, aki a rokonomnak nyilvánította magát, nem hagy rám egy közepesen nagy összeget, és egy boltot, Donegalban. Nyilván tévedés, szóval igyekeztem nem sokat költeni abból a pénzből, ami valószínűleg nem is az enyém, és nem ringatom magamat hiú ábrándokba, hogy esetleg, valamiféle csoda folytán, mindez az enyém.
Az Ashworthből a helyi vasútállomásig vittek engem, ahol leszálltam, és a bőröndbe csomagolt életemmel együtt felszálltam a Donegal felé tartó vonatra. Kétszer átszálltam, olcsó szendvicseket ettem, és szénsavmentes vizet ittam. Semmi extra, hiszen tudom, hogy mindezt vissza kell fizetnem majd valahogyan a jogos tulajdonosnak.
Amikor a városba értem, a könyvesboltba mentem először. Once Upon a Book... igazán frappáns – fakó ajkaim szegletében aprócska mosoly játszadozott. A kulcsokat is megkaptam, így be sem kellett törnöm a boltba. Amikor kinyitottam az ajtót, édes kis csilingelés fogadott, valamint régi-, és új könyvek illata ölelt körbe. A papír és a tinta jellegzetes, eltéveszthetetlen aromája, amit úgy szeretek. Asworthben nem volt sok könyv. Néhány tündérmese, klasszikusok, pár ponyva. Mindegyiket elolvastam. Többször is. De nem voltak verseskötetek, sem az igazán nagy kedvenceim, vagy Agatha Christie, esetleg best sellerek.
Itt minden van. A magas, karcsú szekrények polcai rogyásig vannak könyvekkel, akár csak a raktárban lévő dobozok. Van egy iroda is, könyveléssel, eladási naplóval, mindenféle, befizetett és befizetetlen számlákkal és csekkekkel. És egy írógéppel, meg egy bakelit lejátszóval, amik működnek, kipróbáltam őket.
A kanapén húzom meg magamat már párhete, mióta a városba érkeztem. Találtam állást, meglepően gyorsan. Kicsit lelkiismeret-furdalásom van, amiért az önéletrajzomba nem írtam bele, hogy néhány évet az Ashworth Elmegyógyintézetben töltöttem, a zárt osztályon. E helyett azt hazudtam, hogy miután már elhelyezkedtem tanárként Dublinban, pár év tanítás után a nyakamba vettem a világot, és feketén Afrikában meg Indiában tanítottam, ezért nincsenek róla papírjaim, sem jele annak, hogy ott voltam. Elmondásom szerint, pusztán a jóindulat és az adakozás, az adományozás – a tudásé – vezényeltek, és nem érdekelt a pénz. Csinos kis hazugság, tény, és rosszul is érzem magamat miatta, de, mégis...? Hova vennének fel, ha azzal kezdenék, hogy milyen jellegű problémáim voltak, mit tettem, és ezért hova kerültem? Őszintén.
Sehova.
Az persze más kérdés, hogy csupán a tervem volt az, hogy egyszerűen tanítsak, bármiféle fizetség nélkül olyan gyerekeknek, akiknek a szülővárosában még csak iskola sincs, de soha nem valósulhatott meg eddig ez az álmom. Aztán most majd ki tudja, mi lesz.
Szóval felvettek a helyi gimnáziumba irodalom-, és nyelvtan tanárnak. Jövő héten kezdek. Addig pedig itt kell rendbe tennem a dolgokat, hogy mire a Once tulaja felbukkan, addigra minden a helyén legyen – kivéve a pénzügyi dolgokat, hiszen azok fölött nyilvánvalóan nem én rendelkezem -, illetve fel kellene vennem valakit, aki itt van a boltban akkor, amikor én tanítok.
Az ajtó fölötti csengő megszólal, én pedig felkapom a fejemet a Keats verseskötetről, és az érkezőre pillantok.
- Jó napot! – mosolyogva viszonzom a köszönését. Egyelőre hagyom, hogy körülnézzen, illetve, ha konkrétan akar valamit, azt megkereshesse magának. Aztán, ha pár percen nem bukkan fel, utána eredek a szekrénysorok közé, és segítek neki, amiben tudok. Igazság szerint könyvet is rendelek, vagy beszerzek egy antikváriumból, ha arról van szó, az ilyesmi nem jelent akadályt számomra.
Elolvasom a megkezdett verset, majd, mivel a hölgy nem tért vissza, elhagyom a kasszapultot. Miközben a vásárlómat keresem az amúgy nem túl nagy boltban, az olvasó sarokban, az ablak mellett, a két fotellel közrezárt dohányzóasztalról felveszek pár könyvet, és a helyükre pakolom őket, egyiket, a másik után.
Az utolsó kettőt is a helyére teszem, egymás mellett állnak a polcon, és, mikor felegyenesedem, a nővel állok szemben.
- Segíthetek esetleg valamiben? – lépek hozzá közelebb, az övéhez hasonlatos, barátság mosoly kíséretében. – Konkrét könyvet keres vagy...? – kicsit zavarban vagyok, nem igazán vagyok hozzászokva, hogy normális emberként tekintsenek rám, illetve, hogy normális emberekkel beszélgessek, de ezt igyekszem leplezni. Így meg olyan vagyok, mint egy csiga, ami éppen csak kikukucskál a biztonságot jelentő, meszes házából...


Words: 741 ▲ Music: Bones. ▲ Notes: Dig up her bones but leave the soul alone.
Vissza az elejére Go down
 Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 

 Similar topics

-
» Nice to see you, Sis :: Zaphira & Zephrine

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
 :: Once Upon a Book-